Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A piramis bibliája

2009.05.27

A piramis bibliája

A piramiskutatás hőskorában, az 1800-as évek végén Charles Piazzi Smyth professzor, Skócia királyi csillagásza megdöbbentő felfedezést tett. Megállapította, hogy a Bibliában használatos mértékegységek megegyeznek a Kheopsz-piramis építők által használt mértékekkel.

A tudós és követői a piramis valamennyi ismert méretét papírra vetették, matematikai összefüggéseket állítottak fel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Nagy Piramis maga a kőbe álmodott Biblia. Megtalálható benne valamennyi ószövetségi történet a Teremtéstől, a Bűnbeesésen át az Özönvízig és Mózesig, de Jézus és a Végítélet is. Ez pedig azt jelentette, hogy újabb elméletet dolgozhattak ki a piramisok építésével kapcsolatban…

A XIX. században a régészet divatos foglalatosság lett, amelyet lelkesen űztek a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, s érdeklődésük középpontjában természetesen a gízai piramisok álltak. Keletkezésükről egymás után állították fel a különböző elméleteket, melyek néha alapvetően ellentmondtak egymásnak, néha pedig éppen egymásra épültek.

Egy bizonyos
Howard Vyse nevű ezredes elhatározta, hogy feltárja a Nagy Piramis 45 évszázad homokjával befedett alapzatát. Amikor sikerült megtisztítania egy kis területet, bizonyos mélységben két mészkő lapot talált: ezzel, az évszázadokon át olcsó építőanyagnak tartott kővel burkolták be annak idején az egész piramist. A két mészkő lap olyan ép állapotban maradt fenn, hogy Vyse rendkívüli pontossággal megmérhette a kőlapok és az alap által bezárt szöget. 51 fok és 51 ívperc volt. Ez volt az első meglepetés. Miért kellett az építőknek ilyen pontosan betartaniuk a fal hajlásszögét? Szándékosan alkalmazták ezt a szöget, vagy ez csak a piramis alakjából következik?


De az első szenzációt csakhamar követte a többi. A különös tényeket egy londoni újságtulajdonos,
John Taylor tárta föl. Közölte, hogy fáradságos számítások után fölfedezte a Nagy Piramis eleddig ismeretlen arányait, sikerült megtalálnia az építéskor használt mértékegységet. A Nagy Piramis egyik alapélének hosszát elosztva az év napjainak számával 0,635 m hosszúságú egységet kapott, amely meglepő módon ismétlődik minden folyosó, kamra és fülke méreteiben. Ebben még nem volna semmi különös, csakhogy ez az egység a földgömb sugarának tízmilliomod részével azonos! A felfedezését hírül adó cikkben Taylor azt állította, hogy a piramis építői nemcsak azt tudták, hogy Földünk gömb alakú, hanem a méreteit is ismerték. És mindezt több ezer évvel azelőtt, hogy a Föld gömb alakjáról egyáltalán szó lett volna!

Számításai alapján Taylor szenzációs következtetésre jutott: a Kheopsz-piramis nem a fáraó síremléke, hanem kőbe zárt Bölcsesség Könyve, amelyet azért építettek, hogy örök időkre megőrizzék e bölcsességeket.

Szenzációs eredmények

Taylor következtetései felkeltették egy skót csillagász, Charles Piazzi Smyth érdeklődését, aki elméletileg is alátámasztotta Taylor feltételezéseit, és elhatározta, hogy további kutatásokkal egészíti ki azokat. Smyth két évet töltött a gízai piramisoknál, majd visszatért Londonba, ahol kiadta a további szenzációkat tartalmazó könyvét. Számításaiból kiderül, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a π (pi) szám értékét, méghozzá öttizedes pontossággal (3,14159). Számításai egyszerűek: a piramis magasságának kétszerese úgy aránylik alapjának kerületéhez, mint a kör átmérője a kör kerületéhez.


De ez még nem minden!!!
Charles Piazzi Smyth számításaiból cáfolhatatlanul kiderült, hogy az egyiptomiak pontosan ismerték a Föld Nap körüli pályájának méreteit, vagyis a pálya átlagos sugarának hosszát! Smyth számításai meglehetősen egyszerűek voltak. Mérései kimutatták, hogy a piramis magasságának és élhosszúságának aránya 10: 9. Véleménye szerint a piramis eredetileg 147 méter és 65 centiméter magas volt. Smyth a piramis falának az alappal bezárt szögére (51˚ 51΄) is felhívta a figyelmet, amelyet elsőként a már említett Howard Vyse mért meg. Smyth szerint az építők azért választották ezt a szöget, hogy művük, e kőbe vésett Bölcsesség Könyve, egyben monumentális napórául is szolgáljon.

A professzor abban is hitt, hogy a Nagy Piramis külső bejárata a Teremtést jelképezi, és Ádám bűnbeesését. A lefelé lejtő alagút bejárata az Özönvizet, a kereszteződés és a fölfelé vezető folyosó pedig a zsidók Egyiptomból való kivonulását szimbolizálja. Ahol ez az alagút kiszélesedik, az Krisztus születésére utal, a további emelkedő folyosó pedig a kereszténység kétezer éves fejlődésére. Piazzi Smyth szilárd meggyőződése volt, hogy a Nagy Piramis méreteiből ki lehet olvasni a Föld és az emberiség múltját és jövőjét.

Az angol
Moises Cotsworth nevű orvos és amatőr régész elhatározta, hogy ellenőrzi ezt a feltevést. Ha Smyth hipotézise helyes, és a piramis valóban napóra, akkor a piramis lábánál feltétlenül kell lennie egy vonalakkal megjelölt sík területnek, amelyen végigvonulhat a mutató, vagyis a piramis árnyéka. Ha pedig beigazolódik ez a feltevés, akkor talán azt is be lehet bizonyítani, hogy a Bibliát belekódolták a Nagy Piramisba építői.

Cotsworth 1900-ban elutazott Gízába, alaposan letisztogatta a piramis északi fala előtti területet, és egy sima kőlapokkal kirakott térre bukkant, amely elég nagy ahhoz, hogy a téli napforduló napján vetett, vagyis leghosszabb piramisárnyék is elférjen rajta. Csakhogy a kőlapokon nem talált olyan beosztást, amely alátámasztotta volna Smyth feltevését. De Cotsworth orvos volt, aki nem sieti el a diagnózist. Megmérte az egyes kőlapok nagyságát, és csodálkozva állapította meg, hogy a kőlapok mérete azonos: 1,356 m! És a Nagy Piramis árnyéka naponta pontosan 1,356 m-rel rövidül, egészen addig a pillanatig, míg a tavaszi napéjegyenlőség napján – az ókori egyiptomiak esztendejének első napján – teljesen eltűnik.

De hát akkor mi a Nagy Piramis: Kheopsz emléke, ókori Bölcsesség Könyve vagy Nap-szentély? Esetleg ez is meg az is? Miért emelték ezt a hatalmas építményt a 2 300 000 hatalmas kőtömbből, sok tízezer ember verejtékes munkájának árán, csillagászati összegeket felemésztő, 30 évig tartó munkával?

 

A piramis rejtélyei

Rengetegen kutatták már a titkot, hogy valójában miért építették és mire használták eredeti gazdái a Nagy Piramist. Az, hogy talán a Biblia és az emberiség sorsa van kódolva benne, nem az egyedüli fantasztikus feltételezés volt. Az 1930-as években egy francia kutató, Antoine Bovis számos, a fáraó kamrájában elpusztult macska tökéletesen konzerválódott maradványát találta meg. Bovis otthon készített egy arányosan lekicsinyített piramismodellt, és beletett egy döglött macskát. Az állat néhány nap alatt mumifikálódott. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a piramisban elhelyezett élelmiszer nem romlik meg. Ezután a cseh Karl Drbal kartonpapírból összeállított egy piramist, amelynek ugyanaz volt a hatása. Rájött továbbá egy újabb érdekességre. A piramis felhasználható borotvapengék élesítésére is. Egy bécsi úriember, Oskar Jahnisch nagy hasznot zsebelt be Kheopsz Borotvaélesítő Piramisával. Ezeket sokfelé árusították, s az ötlet szabadalmaztatója legalább öt évre garantálta a változatlan minőséget.

 

Fantasztikus feltételezések

Piazzi Smyth professzor hipotézisének legfőbb ellenérve természetesen, hogy a Nagy Piramis minden elképzelés szerint jóval hamarabb épült attól az időszaktól, melyben a Bibliát lejegyezték. Az ókori egyiptomiak egyszerűen nem ismerhették a későbbi zsidó mitológiát, és főleg nem ismerhették a keresztények Újszövetségét. Ám a professzornak erre a kérdésre is volt válasza.

„Ki állítja, hogy a piramis emberi kéz műve? Ahhoz nem fér kétség, hogy az egyiptomiak időszámításunk előtt kétezer évvel nem rendelkeztek ilyen magas matematikai és csillagászati tudással, tehát nem is alkalmazhatták ezeket. Az isteni ihlet, az Úr akarata segítette őket.”

A Nagy Piramisban rejlő matematikai, mértani és csillagászati összefüggések valóban olyan különösek, hogy nem lehet egyszerűen napirendre térni fölöttük. N. I. Brunov építészettörténész kimutatta, e mágikus számok kizárólag a Nagy Piramisra vonatkoznak. A másik kettő: Khefren és Mükerinosz fáraók síremléke, azonkívül, hogy élükkel szintén a négy égtáj felé mutatnak, semmiféle titkot nem rejtenek. Nincs „mágikus alapegységük”, nem szolgálhatnak napórául, és a Föld pályájának méretei sem tükröződnek vissza bennük. Tehát valószínű, hogy a Nagy Piramist nem azok a mesterek építették, akik a másik két piramist. Elgondolkodtató az is, hogy a legrégibb ismert egyiptomi matematikai kézikönyv, a Kr. e. II. évezred közepéről származó úgynevezett
Rhind-papirusz a mindennapi, egyszerű számtani műveletek első, nagyon-nagyon bátortalan lépéseit tartalmazza, amelyet nem is nevezhetünk matematikának. Vagyis kizártnak látszik, hogy ezer évvel e könyv megírása előtt az egyiptomiak ilyen magas matematikai műveltséggel rendelkeztek volna.

 

Részlet a Rhind-papiruszból


Ezek az ellentmondások mind-mind arra utalnak, hogy a Nagy Piramist valóban nem építhették az ókori egyiptomiak. Ez pedig Piazzi Smyth professzort igazolja. Elmélete abból a felfedezésből indult ki, hogy a Nagy Piramis építői által használt szent könyök nevű hosszmérték pontosan akkora (25,025 hüvelyk), mint amelyet Mózes használt a templomsátor építésekor. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy a monumentális építményben valóban a Bibliát kódolták volna. Éppen ezért a professzor követői tovább vizsgálódtak, mértek és számítgattak a helyszínen.

 

A fáraó álma


Nem új keletű elképzelés, hogy a Nagy Piramis elárulja és befolyásolja emberek és birodalmak sorsát. Már az ókorban,
IV. Thotmesz fáraóról is feljegyezték, hogy a piramis, illetve a mellette őrködő Nagy Szfinx árulta el neki későbbi sorsát. Az esetre Krisztus előtt 1450 táján került sor, és olyan fontosnak tartották, hogy kőtáblába vésték, amit a Szfinx előtt állítottak fel. A történet szerint, amikor még Thotmesz csupán herceg volt, a Szfinx árnyékában megpihent és elbóbiskolt. Ekkor Ré napisten alakjában megjelent előtte a Szfinx, és arra kérte, hogy szabadítsa ki testét a homokból. Cserében megígérte, hogy az ifjú herceget Egyiptom uralkodójává teszi. Thotmesz teljesítette a kérést, kiásatta a szobor testét, és a Szfinx is megtartotta a szavát: az ifjúból IV. Thotmesz néven Egyiptom királya lett, uralkodása pedig hosszúnak és sikeresnek bizonyult.



Egy lelkes keresztény,
Robert Menzies és csapata a piramis folyosóinak adatait igyekezett dekódolni, ennek a felmérésnek az alapján fogalmazták meg elméletüket a Nagy Piramis mélyebb jelentőségéről. Az alagutak minden méretét átszámolták hüvelykre, ezeket az eredményeket átírták az általuk kidolgozott rendszer alapján évekre, és megkeresték az így kapott számokhoz illeszkedő bibliai eseményeket. A piramis külső bejáratáról ők is kimondták, hogy az a Teremtést jelöli, a Krisztus előtti 4004. évet, valamint Ádám bűnbeesését. A lefelé vezető alagút bejárata az Özönvizet, majd a felfelé vivő folyosó a zsidók Egyiptomból történt kivonulását jelenti, melyre Krisztus előtt 1615 évvel került sor. Ahol ez az alagút kiszélesedik, azaz a Nagy Galéria bejárata Jézus születésére utal, az előtérben lévő küszöb pedig Krisztus életét és megfeszítését jelöli. A Nagy Galéria többi része a kereszténység kiteljesedése, a kutató szavával élve a kegyelem evangéliumi rendelése. A Királyok Kamrája a folyosó a megmentettek mennyei üdvösségéhez.

A sírkamra titka


Robert Menzies számításai szerint tehát az emberiség a 20. és 21. századi történelmét a Királyok Kamrája jelképezi. Az igazán izgalmas persze az volna, ha ebből a helyiségből ki tudnánk olvasni, mi vár ránk a jövőben. Ez a lehetőség természetesen a kutatóknak is eszébe jutott, és közzétettek bizonyos eredményeket. Elsősorban a kereszténység meghatározó, sorsdöntő dátumait keresték, mint például Jézus második eljövetelének időpontját, az ezer évig tartó mennyei királyság kezdetét, és természetesen a világvége bekövetkeztének idejét.


Robert Menzies egyik lelkes követője,
Morton Edgar úgy vélte, hogy a tökéletes mennyei boldogság millenniumi kora 1874-től veszi kezdetét. Ezzel az időponttal nemcsak az a probléma, hogy az azóta eltelt 130 évet túlzás lenne a mennyei boldogság idejének nevezni, de a hívők szerint az sem stimmel, hogy Edgar a Teremtés időpontját a Krisztus születése előtti 4128. évre tette az általánosan elfogadott 4004. év helyett. A különbség 124 év. Ha ezt hozzáadjuk az 1874-hez, akkor az 1998-as dátumot kapjuk, mint az ezer éves mennyei királyság kezdetét. Az újabb magyarázatok szerint ez az az időpont, amikor Krisztus ismét megszületett a Földön, tehát most karácsonykor éppen tizenegy éves. A millenniumi kor 3038-ig fog tartani (tehát 1040 évig), ekkorra várhatjuk ugyanis a világvégét.

Bár Charles Piazzi Smyth téziseit sokan támadták, még ma is dolgoznak kutatók azon, hogy bebizonyítsák, a Nagy Piramis a Bibliát és az emberiség történelmét meséli el a kezdetektől a végig. Az Isteni üzenet című könyv szerzője, bizonyos Davidson professzor például azt állítja, hogy a Királyok Kamrája előtti alacsony folyosó az 1928 és 1936 közötti időszakot jelenti, s ennek a folyosónak a keskenyedése az 1929-es Wall Street-i tőzsdekrach utáni depressziós állapotot tükrözi.

A magyar származású
Max Toth értelmezése szerint 1992 júliusa jelenti a folyosó végét, és ez a dátum a kezdete a végső időszaknak. Más kutatók ezt a dátumot természetesen 2001. szeptember 11-re teszik, míg Toth azt mondja, az 1995-től kezdve jelentkező dühöngő és ádáz időjárási jelenségek és az iszlám világnézet felől érkező terroristatámadások a millenniumi korszak előtti megpróbáltatások, melyekről a Biblia is említést tesz, és amely időszak a Nagy Piramisban foglaltak alapján 2025-ig fog tartani. Akkor ugyanis végleg megszűnik a civilizáció. Krisztus pedig csak 2034-ben fog megjelenni az égen, hat évvel később ölt emberi alakot és 76 évig fog élni.

Mint láthatjuk, a piramisból mindenki mást és mást vél kiolvasni. Egy Flinders Petrie nevű tudós például azt állítja, Smyth mérési hibák sorozatát követte el, ezért következtetései tévesek, és ha elfogadnánk az elméletét, az ezer éves királyságnak 1882 augusztusában kellett volna kezdődnie. Ebbe az eredménybe viszont sokan nem nyugodtak bele. J. Garnier ezredes szerint Petrie mérései is rosszak, mert a saját eredménye szerint a millenniumi korszak kezdete 1913 volt, ami azonban nem jelenti azt, hogy Jézus rögtön ebben az évben megjelent volna köztünk. Az ezredes szerint a Messiás eljövetelét megpróbáltatások vezetik be, mert ezt az eseményt az emberiségnek ki kell érdemelnie.

 

A végítélet dátuma


Noha a Biblia nem nevezi meg konkrétan a világvége időpontját, a keresztény hívek mégis minden korban pontosan tudni vélték azt. Mindig akadt ugyanis valaki, aki kiszámította a dátumot különféle jelek alapján. Ahhoz azonban, hogy valamennyi hívő megértse, egységesíteni kellett az időszámítást. A keresztény országokban a kiindulópontot természetesen Jézus születése jelenthette volna, de ez a módszer csak 533-ban vette kezdetét egy
Dionysius Exiguus nevű szerzetes javaslatára. Ezen átállás előtt a keresztény országok a világ keletkezésének feltételezett időpontját (latinul anno mundi) használták dátumrendszerük alapjául. Ám érdekes módon a Teremtés idejét csak ezer évvel e rendszer bevezetése után határozta meg egy James Ussher nevű ír protestáns érsek (képünkön) a Krisztus születése előtti 4004. évre. És mivel a keresztény hagyományok szerint minden fontos esemény kerek évfordulókon történik, a végítélet kezdetét 1995. január elsejére várták sokáig, mert azt a napot éppen hatezer év választotta el a Teremtéstől.



A 21. század beköszöntével a kutatók újabb számítási módszerekhez folyamodtak, hogy megmagyarázzák a Messiás eljövetelének hiányát. A probléma, mint mondják, a
szent könyök, a hüvelyk és a centiméter közti eltérésből, illetve átváltási nehézségekből adódik, ezért jöttek ki eltérő és hibás dátumok. Valójában a Királyok Kamrája előtti előszoba bejárata az 1964-es évet jelöli, míg az előszoba másik vége a 2082-es dátumot adja ki. Az előszobától a tulajdonképpeni Királyok Kamrájáig vezető alacsony folyosó (melyet Davidson a gazdasági világválsággal hozott kapcsolatba) a 2082 és 2182 közti száz évet szimbolizálja, míg a Királyok Kamrájának vége, azaz zárófala a 2388. évet jelenti, ez tehát a világvége új dátuma.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.